Könyv a kosárhoz adva!

Statisztikai iszlám

Az iszlám tanok forrásszövegeinek 51%-a a nem-muszlimokról szól.

A politikai iszlám egyre inkább befolyásolja mindennapi életünket, és komoly kihívást jelent nyugati társadalmaink alapvető értékeinek, mint a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a nemek közti egyenlőség. Mindennap erőszaknak, elnyomásnak, és egyre növekvő, az iszlám nevében megfogalmazott politikai követeléseknek vagyunk szemtanúi. Gyakran hallhatjuk, hogy ezek a tettek csupán az iszlám ideológia félreértelmezései, és hogy a valós iszlám teljesen különbözik ettől. Mi az iszlám igaz természete? Ezt fedik fel Dr. Bill Warner, amerikai tudós az iszlám forrásszövegeiből készített statisztikai elemzései.

 

A Trilógia

Az emberek gyakran a Korán alapján próbálják megérteni az iszlámot, de az az átfogó iszlám tanok mindössze 14%-át képviseli, és nehéz megérteni. Nem tartalmaz teljes történeteket, nincs időrendi sorrendben és teli van ismétlésekkel. Mohamed a próféta a kulcs, az iszlám megértésében. Mohammedről életrajzában, a Szírában olvashatunk, szokásairól pedig a Hadíszban. Ez a három szöveg (a Trilógia) – a Korán, a Hadísz és a Szíra – definiálják az iszlámot, és mint egy egységre kell rájuk tekintenünk.

Kettőség

Az iszlám szövegek egyik fő jellemzője, hogy ellentmondásosak. Ezt hívjuk „kettősségnek” Nehéz elfogadnunk olyan kijelentéseket, amelyek ellentmondanak egymásnak, mivel a mi kultúránkban a tudás alapja a logika. Az iszlám kettős természete alapítója, Mohammed élettörténetére épül. A mekkai időszakban, amikor csak néhány tucatnyi követője volt, a Koránban vallásos és prózai versszakok jelentek meg. Amint Mohammed és követői Medinába vándoroltak, ahol ő maga politikus és hadúr lett, a Korán versei politikai versekké váltak, és a nem-muszlimok elleni háborúra (dzsihád) bátorítottak. Medinában gyorsan nőtt a muszlimok száma.

Mivel a muszlimok szerint, a Korán Allah pontos szavait tartalmazza úgy, ahogyan azt Gábriel angyal Mohammednek elmondta, az összes vers, beleértve az ellentmondásos sorokat is, egyetemesen érvényesnek tekintendő. Bár az időrendileg későbbre tehető (medinai) versek nagyobb erővel bírnak. 

 

Nyilvános viták során a muszlimok és az őket védelmezők gyakran a Korán pozitív és toleráns verseiről beszélnek. Mindössze 245 vers, vagy 4,018 olyan szó van a Koránban, amely pozitívan szól a nem-muszlimokról (káfírokról). Ez a teljes Korán szövegének 2,6%-a. Ezeket a verseket pedig minden alkalommal olyan versek követik, amelyek felülírják az előzőeket. 7 vers (57 szó) kivételével a „jó” versek érvénytelenné válnak a későbbi szöveggel. A maradék 7 verset későbbi szúrákban váltják ki.

Káfír

A Trilógia szövegének több mint a fele a káfírokról szól. Tehát nem igazán arról, milyen muszlimnak lenni, mint inkább arról, hogyan kell bánni a hitetlenekkel. A káfír szó eredeti jelentése: „olyan valaki, aki elrejti, vagy eltitkolja az igazságot.” A káfír tudja, hogy a Korán igaz, de megtagadja azt. A Korán szerint a káfírt megengedett becsapni, gyűlölni, leigázni, gúnyolni, megkínozni és megölni. Mindenki káfír, aki nem fogadja el, hogy Allah az egyetlen isten, és Mohammed az ő prófétája. A káfír szó azonban nem semleges; ez egy nagyon negatív kifejezés. Allah gyűlöli a káfírokat, Mohammed pedig harcolt ellenük és megpróbálta őket az iszlámnak való behódolásra kényszeríteni. A káfír valójában az a szó, amely a legjobban meghatározza azt, hogy mi is az a politikai iszlám.

Saría

A Korán és a szunna (Mohammed tökéletes példája, vagyis a Szíra és a Hadísz) szövegeit az emberiség egészének meg kellene vizsgálnia. A probléma az, hogy a Korán, a Szíra és a Hadísz olyan módon van összeállítva, hogy nagyon nehéz megérteni ezeket. A saría a Koránból és a szunnából származó információ egységes szerkezete. Ezt gyakran „saría törvénynek” is hívják. A saría viszont nem csak törvénykezésről szól. Foglalkozik teológiával, imádkozással, adományozással, böjtöléssel és szexszel is. Nincs olyan életaspektus, amelyet a saría ne érintene.

 

Zsidók

A zsidók fontos szerepet játszanak az iszlámban. Mohamed azt vallotta, hogy ő volt az ábrahámi hit utolsó prófétája. A mekkai Korán teli van zsidókról szóló történetekkel. A Korán ezen részében a zsidókat tisztelik. Minden megváltozott Medinában, ahol három zsidó törzs alkotta a népesség csaknem felét. A medinai zsidók nem fogadták el Mohamedet hagyományuk örököseként. Mohamed megváltoztatta az imádkozás irányát Jeruzsálem helyett Mekka felé, a Korán pedig megtelt zsidó-gyűlölő és negatív versekkel. Négy évvel később nem volt már szabad zsidó Medinában. Mohamed leverte az első két törzset, elvette az összes pénzüket és száműzte őket Medinából. A harmadik, a legerősebb törzs sorsa önmagáért beszél. Körülbelül 800 zsidó férfit végeztek ki, a nőket rabszolgaságba adták el, a gyerekeket pedig muszlim családok vették magukhoz.

 

Dzsihád

A dzsihád az iszlám hatodik pillére, és a Trilógia minden részében említésre kerül. A „dzsihád” szó szerinti jelentése „küzdelem” vagy „erőfeszítés”. Az iszlámban kétféle dzsihád létezik: a nagyobb és a kisebb dzsihád. A nagyobb dzsihád a spirituális erőfeszítést vagy a belső küzdelmet jelenti, de a Bukhari Hadísz csak 2%-a, a Szírának 25%-a foglalkozik ezzel a fajta dzsiháddal. A Bukhari Hadísz maradék 98%-a, és a Szíra maradék 75%-a fegyveres erőszakra utal a dzsiháddal kapcsolatban. Az erőszaknak köszönhetően lett az iszlám sikeres, így szinte az összes Hadísz, amely megemlíti a dzsihádot, úgy beszél róla, mint a legjobb cselekedetről, amit egy muszlim végrehajthat.

 

Nők

Az iszlám tanok a nőket hol magasabb, hol egyenlő, hol pedig alacsonyabb státuszban tüntetik fel, mint a férfiakat.

• Nők magasabb státuszban (Korán szövegének 5%-ában, a Hadísz szövegének 0,6%-ában): az iszlám a nőket szinte csak anyai szerepben dícséri.

• Nők egyenlő státusza (Korán szövegének 23%-ában, a Hadísz szövegének 10%-ában): Allah a nőket és férfiakat egyenlően bírálja el a végítélet napján. A nőkröl a státuszukra történő hivatkozás nélkül szóló semleges utalások szintén ebbe a ketegóriába sorolandók.

• Nők alacsonyabb státusza (Korán szövegének 71%-ában, a Hadísz szövegének 89%-ában): az iszlám tanok a nőket leginkább a férfiakénál alsóbbrendű státuszban helyezik el. Ez kiterjed az örökség felosztására, egy bírósági tárgyaláson tett tanúvallomásra vagy a két nem vallási képességeire és intelligenciájára. Azok a nőkre vonatkozó különleges szabályokra történő utalások, amelyek a férfiakkal szemben korlátozzák szabadságaikat, szintén ebbe a kategóriába sorolandók.

 

 

 

Az iszlám tanainak statisztikai elemzése megbízható módszer, amely rávilágít ezen szövegek valós természetére, és a politikai iszlámról szóló beszélgetésekhez fontos adatokkal szolgál. Például könnyen beszélhetünk arról, hogyan közelíti meg az iszlám tana a káfírt, vagy milyen státuszba helyezi a nőket. Nem szükséges már politikai, akadémikus vagy spirituális intézmények véleményeire támaszkodnunk. Használhatjuk a tényeket.

Válj a politikai iszlám szakértőjévé

Töltsd le az önképző tanfolyamunk első kötetét INGYEN és íratkozz fel az oktatási hírlevelünkre

Szeretnék CSPI hírlevelet kapni
Továbbiak

Saría

Egyetlen olyan aspektusa sincs az életnek, amelyet a saría ne fedne le.

Továbbiak

Korán

A Korán igaz, mivel az áll benne, hogy igaz.

Továbbiak

Káfir

Általában hitetlennek vagy nem-muszlimnak fordítják, de ezek a fordítások rosszak.

Továbbiak
Hasznosnak találod a szervezetet?
Kövess minket Facebook Icon fb 5e14ce37eb78b62f918f820322ea3bf1d4537657b7e7aac21946c3b587b46106 Twitter Icon tw 546a8e6080e8c26bd3eb2007bb313f02f1b6c8e2fed3080baf2d0542afe54147